Roma
Teljes n�v	Associazione Sportiva Roma SpA
Becen�v	i Giallorossi (S�rga-pirosak) La Magica ((A M�gikusak) i Lupi (Farkasok)
Alap�t�si �v	1927. j�lius 22.
Stadion	Stadio Olimpico R�ma, Olaszorsz�g
Befogad�k�pess�g	82,307
Eln�k	Franco Sensi
Vezet�edz�	Luciano Spalletti
Bajnoks�g	Serie A
2006-07	Serie A, 2.
Hazai mez 　 Idegenbeli mez

Az Associazione Sportiva Roma , r�viden AS Roma egy olasz labdar�g� csapat. Becenev�k giallorossi – s�rgabord�. A csapat hazai meccseit, (ak�rcsak az SS Lazio), a Stadio Olimpico-ban, a r�mai olimpiai stadionban rendezi.

Tartalomjegyz�k [elrejt] 1 Klubt�rt�nelem 1.1 A kezdetek 1.2 A csapat sz�let�se 1.3 Az els� sikerkorszak 1.4 Lass� hanyatl�s 1.5 M�sodik sikerkorszak 2 Jelenlegi j�t�kosai 3 Egykori h�res j�t�kosai 4 Forr�sok 5 K�ls� hivatkoz�sok

[szerkeszt�s] Klubt�rt�nelem

[szerkeszt�s] A kezdetek

1893-ban �rt el a futball Olaszorsz�gba, azon bel�l el�sz�r Genov�ba, ahol p�r angol fiatal megalap�totta a Genoa Cricket and Athletic Club-ot, amit k�s�bb, (1896-ban) Genoa Cricket and Football Club-b� kereszteltek.

Hab�r a k�vetkez� 40 �vben Olaszorsz�g szerte �j klubok, egyes�letek sz�zai alakultak, az els� �ssznemzeti bajnoks�got m�gis csak 1939–1940-ben rendezt�k meg el�sz�r. Azid�ig a klubok csup�n k�l�nb�z� region�lis bajnoks�gokban versenyeztek, majd a „scudetto”-t az �n. nemzeti d�nt�ben nyert�k el a csapatok.

A genovai klubalap�t�s �s az els� nemzeti bajnoks�g elindul�sa k�z�tt term�szetesen a futball megjelent R�m�ban is, ami itt is azt jelentette, hogy sz�mos �j klub akalult egym�s ut�n. Az els� ilyen a Football Club Roma (1901) volt, melyet k�s�bb a Roman, a Lazio (1902), az Alba (1907), a Furtitudo (1908) �s m�g k�s�bb az Audace, az Esperia �s a Juventus Roma k�vetett.

Az 1920-as �vekben a r�mai csapatok csatlakoztak a bajnoks�ghoz (amit m�g mindig r�gi�kra osztva bonyol�tottak). El�sz�r a Fortitudo-nak siker�lt bejutnia a d�nt�be, 1922-ben, azonban kett�s gy�zelemmel a Pro Vercelli nyerte a bajnoks�got. H�rom �v m�lva, 1925-ben, az Alba hasonl�an j�rt, �k a Bologna csapat�val szemben maradtak alul 4:0, 2:0 ar�nyban. A k�vetkez� �vekben az Alba m�g egyszer eljutott a d�nt�ig, akkor azonban a torin�i Juventus �ltta �tjukat a kupa megszerz�s�ben.

Ezekben az id�kben v�lt vil�goss�, hogy a r�mai futballr�gi� t�ls�gosan is megosztott �s gyenge ahhoz, hogy felvegye a versenyt az �szaki csapatokkal, �gy sz�ks�gess� v�lt egy radik�lis �tszervez�s. 1927-re a Pro Roma �s a Romana egyes�ltek, hozz�juk csatlakozott k�s�bb a Fortitudo,m�g a Juventus Roma feloszlott, valamint az Audace beleolvadt az Alb�ba. N�gy �j klub sz�letett: Alba-Audace, Fortitudo, Roman �s a Lazio.

Az Alba j�t�kosai z�ld (v�zszintesen) cs�kos fels�t, feh�r nadr�got �s z�ld-feh�r cs�kos fekete l�bsz�rv�d�t viseltek, a Fortitudo a „katolikusok” csapata volt, rendszerint piros fels�ben (alj�n egy k�k cs�kkal), feh�r nadr�gban �s piros zokniban (szint�n k�k cs�kkal) l�ptek p�ly�ra. A Roman (a k�s�bbi AS R�ma) a tehet�sebb (Flaminio �s Parioli) ker�letek csapata volt, akik az �r�k v�ros cs�sz�ri hagyom�nyait k�vetve giallorosso-ban, azaz a s�rga-bord�ban szerepeltek.

[szerkeszt�s] A csapat sz�let�se

A n�gy csapat k�z�l a Lazio volt a legszervezettebb egyes�let, ahol a labdar�g�son k�v�l bicikliz�ssel �s gimnasztik�val is foglalkoztak, a klub egyfajta sportcentrumk�nt �zemelt. Ezen okok miatt a Lazio vezet�i elutas�tott�k a m�sik h�rom csapat azon felvet�s�t, hogy egyetlen nagy, k�z�s egyes�letbe k�ne t�m�r�lni�k. 1927. j�nius 6-�n a Lazio eln�ke olyan elfogadhatatlan p�nz�gyi k�r�lm�nyeket mutatott be a jelen l�v� m�sik h�rom csapat vezet�inek, amely meghius�totta a csapatok egyes�t�s�t.

V�laszul 1927. j�lius 22-�n az Olasz Labdar�g� Sz�vets�g �p�let�ben az Alba, a Fortitudo �s a Roman csapat�nak k�pvisel�i elfogadt�k az egyes�l�s �tlet�t, a j� �s sikeres r�mai sport�rt, tov�bb� megegyeztek abban is, hogy megszak�tj�k a Lazio-val a t�rgyal�sokat. A d�nt�s j�nak bizonyult, hiszen az Alb�nak nagy szurkol�i t�bora volt, a Furtitudo a j�t�kosokat adta, a Roman pedig p�nzt hozott a f�zi�ba. Ezen a napon sz�letett meg az AS (Associazione Sportiva) Roma.

Az eln�k Italo Foschi lett, az edz�i teend�ket ideiglenesen Pietro Piselli (az Alba volt edz�je) �s Jozsef King (a Fortitudo volt edz�je) l�tt�k el.

1927. j�nius 17-�n l�pett el�sz�r p�ly�ra a csapat, m�r mint AS Roma a Velodromo Appio-ban, ami akkor az Alba stadionja volt, itt j�tszott�k a m�rk�z�seiket eg�szen 1929-ig, am�g az �j stadion, a Testaccio befejez�s�re v�rtak. A t�rt�nelmi, els� meccs�ket az UTE-val j�tszott�k, a k�vetkez� fel�ll�sban: Rapetti a kapuban, Mattei, Corbyons, Ferraris IV, Degni, Caimmi, Heger, Boros, Rovida, Cappa �s Ziroli. A Roma nyerte 2:1-re a tal�lkoz�t Cappa �s Heger g�ljaival, akik �gy a giallorossa-k t�rt�net�nek els� hivatalos g�ljait szerezt�k. A mez, amit viseltek, a hagyom�nyos bord� pol� („sangue di bue” – �k�r v�re) s�rga nyakkal („becco d'oca” – kacsa cs�re) �s a feh�r nadr�g �s v�r�s zokni s�rga hajt�k�val.

[szerkeszt�s] Az els� sikerkorszak

Az 1960-as �vekben k�t Olasz Kup�t ('64 �s '69) is megnyertek, amellett, hogy olyan �rt�kes j�t�kosok �lt�tt�k magukra a Roma mez�t, mint Lojacono, Schiaffino, Angelillo, Losi vagy „Picchio” De Sisti. F�leg az 1969-es Olasz Kupa gy�zelme eml�kezetes, melyet Alvaro Marchini eln�ks�ge �s a „m�gus” Helenio Herrera technikai vezet� idej�n szereztek. Ennek az id�szaknak a g�ll�v�i k�z�l „Ciccio” Cordova �s Fabio Capello sok �vvel k�s�bb, mint edz�k t�rtek vissza a Rom�ba. A sikerek id�szak�t csak egy, igen szomor� eset �rny�kolta be, Giuliano Taccola egy tragikus m�rciusi vas�rnapon a Cagliari elleni meccs ut�n, m�ig tiszt�zatlan k�r�lm�nyek k�z�tt az �lt�z�ben hunyt el. (Feltehet�en a dopping �ldozata lett).

Az 1970-es �veket Gaetano Anzalone eln�ks�ge jellemezte, kinek igen j� meg�rz�se volt Nils Liedholm Rom�ba hozatala. A „b�r�” �rdeme volt fiatal j�t�kosok �rt�kes�t�se, mint Rocca �s Di Bartolomei. Nem hi�nyzott a kiv�l� helyez�s sem, 1974–1975-ben bronz�rmet nyertek. '79 nyar�n a Roma t�rt�nete fordul�ponthoz �rt, eln�ke Dino Viola lett, aki az az�te eligazolt Liedholmot �jb�l visszahozta, tov�bb� olyan fiatal rem�nys�geknek adott lehet�s�get, mint Bruno Conti �s Carlo Ancelotti, m�g Robert Pruzzo folyamatosan bizony�totta milyen kiv�l� bomba form�ban van. Term�szetesen a siker sem maradt el, az 1979-es Olasz Kup�t m�r �k emelhett�k a magasba a Torino ellen�ben.

Az 1980–1981-es szezonban a klub t�rt�nelme egyik legjobb v�tel�t �t�tte ny�lbe Paulo Roberto Falcao leigazol�s�val. Szint�n ebben a szezonban a Juventus meger�s�d�s�vel elkezd�d�tt a rivaliz�l�s a k�t klub k�z�tt. 1982–1983-ban v�gre siker�lt, amire m�r r�g�ta v�rtak, Pruzzo d�ntetlent �r� Genova ellen l�tt g�lj�val az AS Roma t�rt�net�ben el�sz�r Olasz Bajnok lett. R�ma �nk�v�letbe ker�lt ezzel a fantasztikus gy�zelemmel, m�g dal is sz�letett a csapatr�l, mely k�s�bb az AS Roma himnusz�v� v�lt.

[szerkeszt�s] Lass� hanyatl�s

A k�vetkez� id�szak a nagy veres�gek kora. Els� veres�ge az Olimpico-ban �rte a csapatot, ahov� egy eg�sz v�ros ment ki szurkolni nekik a Bajnokok Kup�j�nak d�nt�j�re, de az FC Liverpool legy�zte �ket. Az ott �rzett keser�s�get az Olasz Kupa �jb�li elh�d�t�sa sem tudta enyh�teni.

A k�vetkez� �vek hi�baval� k�s�rleteket jelentettek a kor�bbi t�nd�kl�shez val� visszat�r�shez, Viola m�g egyszer visszah�vta Liedholmot, de ez�ttal a csoda elmaradt. A „s�rga-pirosak” iskol�j�nak egyik legjobb talentuma ekkoriban Giuseppe Giannini volt. Liedholm h�seinek �rny�k�ban n�tt fel, egy a Roma sz�m�ra kev�ss� boldog id�szakban �rte el az �retts�g�t �s a nemzeti v�logatottban is k�nytelen volt elszenvedni Olaszorsz�g 1990-es cs�fos vil�gbajnoki veres�g�t.

Viola lemond�sa ut�n, 1991-ben �gy t�nt a csapat �jra mag�hoz t�r. Bejutott az UEFA Kupa d�nt�j�be az Interrel egy�tt, de ism�t csal�dniuk kellett, a mil�n�i 0–2-es veres�gre csak Rizzitelli egyetlen g�lj�val tudtak v�laszolni az Olimpicoban. A Szuperkup�ban sem ment jobban: a Sampdori�t�l kaptak ki 1–0-ra, �gy id�n sem enyh�tette keser�s�g�ket a hetedik alkalommal is elnyert Olasz Kupa.

Dino Viola-t Ciarrapico k�vette, aki azonban csak egy �vig maradt,hely�t Franco Sensi vette �t. Carlo Mazzone egy igazi t�sgy�keres r�mai j�tt a csapathoz, azonban a gy�zelmek csak nem j�ttek, a technikai vezet�s egyetlen igazi sikere Francesco Totti volt. Egy szezonon �t tart� megbesz�l�s ut�n, Carlos Bianchi k�s�rlet�t jelezve, az eln�k Sensi egy technikai �j�t�sba fogott, mely Zdenek Zeman nev�hez f�z�d�tt.

[szerkeszt�s] M�sodik sikerkorszak

A cseh szakember alkalmaz�sa fontos j�t�kosok, mint Cafu �s Candela �rkez�s�t, valamint Damiano Tommasi, Marco Delvecchio meger�s�t�s�t �s Francesco Totti felemelked�s�t hozta mag�val, de az igaz eredm�nyek valahogy tov�bbra is elker�lt�k a csapatot.

Az 1999–2000-es szezonban v�gre bek�vetkezett az oly r�g �ta v�rt fordulat. A Roma szurkol�i egy hossz�, sikertelen id�szak ut�n gy�zelmet k�veteltek. Sensi eln�k Fabio Capello-nak szavazott bizalmat az edz�i poszton. A k�r�lm�nyekkel t�k�letesen tiszt�ban l�v� szakember leigazoltatta a klubbal t�bbek k�z�tt Montell�t �s Nakat�t. A szezon t�lnyom� r�sz�ben kiv�l�an teljes�tetettek, azonban a v�ghajr�jra lend�let�k elfogyott �s v�g�l a hatodik helyre zuhantak. A Lazio gy�zelme csak fokozta a keser�s�get a szurkol�kban.

A k�vetkez� szezon m�r Capello szak�rtelm�t d�cs�ri: 2000–2001-ben a Roma �t�t� sikerrel, 75 pontos rekorddal gy�z�tt az akkor m�g 18 csapatos Serie A-ban. A r�sztvev�k k�z�l els�sorban Gabriel Batistuta 20 g�lj�val, Montella fontos d�nt� helyzetekben l�tt g�ljaival �s Totti vezet�i k�pess�g�vel �s tehets�g�vel j�rult hozz� d�nt� m�rt�kben a sikerhez. A harmadik diadal volt �s a „s�rga-pirosak” tengere a Circus Maximusban gy�lt �ssze a hetekig tart� �nnepre. A bajnoks�gban aratott gy�zelem hozz�j�rult ahhoz, hogy az AS Roma biztos�tsa hely�t az olasz foci elitj�ben.

[szerkeszt�s] Jelenlegi j�t�kosai

2006 jau�rj�ban a klub 'A' csapat�nak kerete. (k=k�lcs�nben, csk=csapatkapit�ny)

Kapusok
1	Gianluca Curci
21	Dimitrios Eleftheropoulos
22	Pietro Pipolo
32	Doni

H�tv�dek
2	Christian Panucci
3	Cesare Bovo
4	Samuel Kuffour
5	Philippe Mexes
13	Cristian Chivu
25	Leandro Damian Cufrè

K�z�pp�ly�sok
7	Edgar �lvarez (k)
8	Alberto Aquilani
11	Rodrigo Taddei
14	Houssine Kharja (k)
15	Olivier Dacourt
16	Daniele De Rossi
17	Damiano Tommasi
20	Simone Perrotta
28	Aleandro Rosi
29	Leandro Greco
30	Mancini

Csat�rok
9	Vincenzo Montella (m�sodik csk)
10	Francesco Totti (csk)
26	Alessio Cerci
35	Stefano Okaka Chuka
40	Shabani Nonda

[szerkeszt�s] Egykori h�res j�t�kosai

• Aldair (1990–2003)

• Amadeo Amadei (1936–1948)

• Carlo Ancelotti

• Antonio Valentin Angelillo

• Francesco Antonioli (1999–2003)

• Marcos Assun�ão (1999–2002)

• Abel Balbo (1993–98, 2000–02)

• Gabriel Batistuta (2000–2002)

• Cafu (1997–2003)

• Vincent Candela (1996–2005)

• Claudio Caniggia (1992–1994)

• Fabio Capello

• Amedeo Carboni

• John Carew (2003–2004)

• Antonio Cassano (2001–2006)

• Toninho Cerezo (1983–1986)

• Cristian Chivu

• Lampros Choutos (1995–1999)

• Bruno Conti (1973–1990)

• Fabio Cudicini (1958–66)

• Dino Da Costa (1955–1962)

• Olivier Dacourt

• Martin Dahlin (1996–1997)

• Traianos Dellas (2002–2005)

• Marco Delvecchio (1995–2005)

• Agostino Di Bartolomei (1972–1984)

• Luigi Di Biagio (1995–1999)

• Emerson (2000–2004)

• Paulo Roberto Falcão (1980–1985)

• Alcide Ghiggia

• Giuseppe Giannini (1981–1996)

• Enrico Guaita

• Josep Guardiola (2002–2003)

• Gianni Guigou (2000–2003)

• Sergei Gurenko (1999–2000)

• Saliou Lassissi

• Francisco Lojacono

• Thomas H��ler (1991–1994)

• Iv�n Helguera (1997–1998)

• Francisco Lima (2001–2004)

• Giacomo Losi (1954–1969)

• Mancini

• Pedro Manfredini

• Guido Masetti (1930–1943)

• Philippe Mexes

• Mido

• Vincenzo Montella

• Hidetoshi Nakata